Gyerekként a csúcson (Tábori Andris)

Mi manapság el sem tudjuk képzelni, hogy ennyi idősen egy országot irányítsunk. I. Péter orosz cár, még ha akaratlanul is, de ebbe már tíz évesen belecsöppent.

Péter gyerekkorát egy Preobrazsenszkoje (nehogy azt hidd, hogy ráfeküdtem a klaviatúrára) nevű faluban töltötte. Itt élt anyjával és féltestvérével, Ivánnal. Nevelője sok történetet mesélt neki korábbi cárok hőstetteiről, amik nagyon megragadták őt. Sokan úgy ismerik, mint a hajós cár, ez abból ered, hogy egy holland ács felújított neki egy hajót kiskorában, és  ettől fogva minden napját e mellett töltötte. Telt múlt az idő, és tíz éves korában ráhárult a hatalom. A kormányzást azonban nővére végezte helyette. Ez persze nem azt jelentette, hogy minden ugyan úgy folyt tovább, hiszen hivatalosan mégis csak ő volt az uralkodó, és emiatt hivatalos megjelenései voltak. Hét év elteltével Péter gondolt egyet, és nővérét Szofját egy kolostorba száműzte. Úgy gondolta, hogy most már egyedül is tudja irányítani az országot. Hamar szembesült vele, hogy ez nem ilyen egyszerű.  Mivel nővérét már száműzte egy lehetősége maradt: anyjára és tisztviselőire bízta az irányítást. Eközben ő teljesen hétköznapi emberként Moszkva német negyedében mulatta az időt barátaival. Anyja halála után be kellett látnia, hogy most már muszáj az ország élére állnia. Ekkor már megkomolyodott, háborúkat indított, szenvedélye és a közelgő Északi Háború miatt hajógyárakat üzemeltetett. A flottával már azt kezdhetett, amit akart, ugyanis féltestvére Iván már meghalt. Elkezdett utazni Nyugat-Európába, a hajógyártás hazájában, Hollandiában, és Angliában is járt. Nagyon meglepődött, amikor látta, hogy országa milyen elmaradott ezekhez képest. Péter – félreértelmezve a dolgot – ráerőltette népére azokat a szokásokat, amiktől ránézésre úgy néztek ki, mint a nyugatiak: kötelező volt rövidre vágatni a szakállat, és olyan ruhát kellett hordani, mint ők. A nép fel is lázadt ez ellen, így hát okos uralkodó lévén inkább beszüntette szabályait. Gazdasági reformjait is bevezette, amik különösen jó hatással voltak az emberekre és az ország kincstárára, ezért alattvalói nagyon megkedvelték, (ami már rég nem történt orosz uralkodóval). Legfontosabb cselekedete mégis csak a mai Szentpétervár létrehozása volt. Az Északi Háború változatos csatáiból végül Oroszország került ki győztesként, ezzel még tovább növelte uralkodójuk népszerűségét. Péter sokat barangolt az elfoglalt területeken és egy kikötő nagyon megtetszett neki. Itt letelepedett embereivel és ezzel elkezdődött Szentpétervár története. Egyre többen telepedtek ide és mivel minden szempontból megelőzte Moszkvát, egy időre ez lett Oroszország fővárosa. Itt már visszavonult életet él, gyerekével és családjával törődött, illetve trónöröklési gondjait próbálta megoldani nagy fájdalmai között.

13 evesen nagy

Pétert 52 évesen érte utol a halál az általa alapított városban. Rövid életétől eltekintve 42 uralkodási évvel ő volt Oroszország egyik legtovább trónon lévő kormányzója. Az emberek körében óriási népszerűségnek örvendett emiatt az egész birodalom siratta elvesztését.

 

 

 

2 comments on “Gyerekként a csúcson (Tábori Andris)

Vélemény, hozzászólás?