Csoma És A Skacok

Ez az oldal a Csoma És A Skacok csoport Történelem projektje

Az abszolutizmus (1614)

A Francia abszolutizmust bár már előtte is próbálták 13. Lajos vezette be. Híres hivatalnokaival (Richelieu, és Mazarin bíboros) erős sereget hoztak létre, ezzelszorították vissza a nemességet, és még a 30 éves háborúba is beavatkoztak. 1648-ban a Vesztfáliai békében új némettartományokat ítéltek Franciaországnak.1614 után nem hívtak össze rendi gyűlést 175 évig.13.Lajosgyerekként került a trónra, és nem is foglalt nagy helyettaz uralkodásban, inkább hivatalnokai intézkedtek. Ez utódja 14. Lajos esetében sem lett másképp, a művészetek szerelmese,és magát égi istennek/ napnak hívő király, többet áldozott a művészetek oltárán, mint az országáén. Rengeteg pénzt áldozottVersailles, az új központ felépítésébe is. Az ő uralkodásának bukását,természetesen a hivatalnokai különösen egy Colbert nevű úr akadályozta.Colbert nagy terve egy Merkantilizmus nevű gazdasági rendszer, melynek lényege az, hogy az adott ország sok exportot termel, védővámokat hoz létre, és új összeköttetést hoz létre az Atlanti-óceán és aFöldközi-tenger között. Összességében egységesítette a pénz- és mértékrendszert.

http://LearningApps.org/display?v=p256nm08j17

Az Amerikai függetlenségi háború(1773)

Az amerikai függetlenségi háború, Anglia és annak 13 gyarmata között dúlt. A 13 gyarmat különbözött ésmindig is ellenezték az egyesülést.Az angolok és gyarmataik között megállapodás volt, miszerint míg az angolok megvédik  gyarmataikat afranciáktól, spanyoloktól, indiánoktól, stb. addig azamerikaiak adóznak Angliának. A hét éves háborúbanAnglia újabb gyarmatokat csatolt az eddigiekhez, melyeketaFranciáktól szerzett. Természetesen Anglia nyert, földbedöngölték a Franciákat, de mint minden az életben ez semvolt ingyen. A háborúk rengeteg pénzt vettek igénybe amit az Angolok, amerikai gyarmataiktól akartak visszaszedni. Igen erősen kezdtek adóztatni mindenkit Amerikában, és ezt a gyarmatok nem viselték jól.  Az amerikai gyarmatok első közös egyetértésre talált.1773-ban amerikai angolok, támadtak meg egy teabeszállító hajót, indiánoknak öltözve. Több tonnányi teát öntöttek az óceánba, ez volt az első csepp, mely elindította a lavinát.1774-ben összeültek a gyarmatok képviselői Philadelphiában,hogy megegyezzenek abban, hogy hogy magyarázzák meg avilágnak azokat a dolgokat amik ezek után következnek.Bár ez csak 1776-ra sikerült, amit ekkor alkottak máigfennmaradt, ez az Amerikai függetlenségi nyilatkozat.Ez a nyilatkozat kimondta, hogy mit tettek az Angolok a gyarmataikkal/ miért akarnak leválni Angliáról,emellett azt, hogy minden embernek joga van a létezéshez,a szabadsághoz, és a megélhetéshez. Emellett azt, hogyleválnak Angliától és létrehozzák az Amerikai egyesültállamokat. A nyílt harcok Anglia és Amerika közöttmár 1775-ben elkezdődtek, a csaták között fontos megemlíteni a Saratogiai háborút ami 1777-ben volt,és Amerika első győzelmét ami 1781-ben történt.A háború 1783-ig tartott, ekkor az Angolok lemondtakvolt gyarmataikról, és megkötötték a Párizsi és a Versaillesi békét.

Mi szerepük volt a Franciáknak?

Kezdjük ott, hogy ez a háború az egész világ berendezkedésére hatással volt. Másodszor pedig, a franciák és a Hollandok is segítettek az Amerikaiaknak, az Angolok hátrányára.

http://LearningApps.org/display?v=p88w675gk17

 A Francia forradalom előzményei(1788)

 Franciaországban 1614 óta abszolutizmus van. Ez sok mindent jelent, például  hogy a király jóváhagyás nélkül indíthat háborút, amit meg is tett, erre sok pénze úszott el az országnak. Ilyenek voltak a spanyol örökösödési háború, a hét éves háború, és az amerikai függetlenségi háború. Ha pedig a királynak nem volt pénze a háborúra, egyszerűen hitelt vett fel, aminek sajnos az a rossz szokása hogy vissza kell fizetni méghozzá kamatostul.A pénz hiányán az a tény sem segített, hogy csak a harmadik rend (parasztok, kereskedők stb.) adóztak. Az abszolutizmus bevezetése miatt nem lehetett ezt a jogot elvenni se az arisztokratáktól, sem a papságtól. A nemesi, és egyházi kiváltságok nem könnyítették meg sem a polgárok sem a király életét.A következő probléma igen egyszerű, és kézenfekvő, az emberek éheztek. Ennek nincs különleges oka, a népesség nőt és a természet sem kedvezett, sok volt a vihar. Egy idő után az emberek sok mindenre képesek lettek az életben maradásukért, sajnos ez egyeseknél hamarabb következett be, hiszen a sok adótól sújtott polgárságnak nem futotta az egyre emelkedőbb árú élelemre.Az utolsó probléma maga a király és családja volt. Az akkori király 16. Lajos felesége Marie Antoinette szerette a fényűzést, és bár ilyet sohasem mondotta azt állítják megtette “Ha nincs kenyér egyenek kalácsot” mondta a francia királynő. Mindenki ezt az egyébként osztrák királynőt okolja Franciaország bukásáért.Emellett a királyok egyre gyenge kezűbbek voltak, ami igazán megnehezíti egy csak király által uralt ország működését. A királyok alkalmatlanok voltak, nem értettek a kormányzáshoz.Ezek miatt a problémák és kimenetelűk miatt ment tönkre a Franciaország, és így jutottak el 1788-ba.

Az alkotmányos monarchia Franciaországban(1791 szeptember)

A király 1789.-ben összehívta az országgyűlést. Nem volt más választása sok problémája volt. A három gyűlésnek mindnek egy-egy szavazata volt így a 3. rend a parasztság, és a kereskedők akarata nem érvényesült. Így 1789 elegük lett és az új rendi gyűlésre már tervekkel érkeztek. Jogokat és egyéni szavazást akartak amitől a király megijedt és bezártatta az ülést. Ekkor a 3. rend képviselői átmentek a labdaházba és megesküdtek hogy nem mennek el amíg nem érnek el eredményt, ez volt a labdaházi eskü. Párizs támogatta a 3. rend terveit így az ülés bezártatása nagy port kavart. Bastille ostroma és a király meghátrálásának nagy visszhangja volt Franciaországban. Franciaországon belül mindenhol kialakult a forradalmi városi vezetés és a nemzetőrség, aminek élén La Fayette állt. Ezen kívül az éhező parasztok is fellázadtak. Kastélyokat gyújtogattak, és a földbirtokosokat elkergették. Ez volt a Nagy félelem időszaka. Az urak a parasztok elől menekültek, és a parasztok között folyamatos pánik volt az álhírektől, ami a parasztok kiéheztetéséről szóltak. 1789 augusztus 4-én nemzetgyűlést hívtak össze a régi Franciaország felszámolására. A nemesi küldöttek versengtek, hogy javaslatot tehessenek a kiváltságok eltörlésére. Megszűnt a papi tized, a földesúri szolgáltatásokat pénzzel ki lehetett váltani, a személyi függés el lett törölve. A törvény előtt elfogadták az egyenlőség elvét. 22 nappal később, augusztus 26-án a nemzetgyűlés elfogatta az emberi és polgári jogok nyilatkozatát is. Ez kimondja, hogy minden ember szabadként és egyenlőként születik, és megfogalmazza az emberek természetes és elévülhetetlen jogait, illetve a szabadságot, a tulajdont, a biztonságot, és az elnyomással szembeni ellenállást. A szabad véleménynyilvánítás, sajtó és vallásgyakorlatot is kimondja, valamint azt, hogy mindenkinek joga van részt venni a társadalom irányításában, és a közpénzelosztásban. Viszont kötelességeket is megfogalmaz, mint például az adózás és a törvények tiszteletben tartása. A király mellőzte a törvények szentesítését. Október 5-én a párizsi nők Versaillesbe vonultak a királyhoz, akitől élelmet, a beköltözését Párizsba, és a törvények szentesítését követelték, amiket a király meg is adott. 1789 őszén a régi köztársaságot eltörölték. Helyette létrehoztak 83 megyét, ahol helyi választásokat tartottak, és hely önkormányzatok jöttek létre. A régi nemes parlamentek helyett új bíróságokat hoztak létre, és bevezették az esküdtszéket. A törvényhozás alacsony vagyoni cenzussal megválasztott egykamarás nemzetgyűlés lett. Az ipar és a kereskedelem teljes szabadságát kimondták, és a hatalmi ágakat szétválasztották. 1791 szeptemberére elkészült az új alkotmány, és alkotmányos monarchiát nyilvánítottak ki.

A forradalmat megállítani és továbbvinni akarók között egyre nagyobb ellentétek jöttek létre, ami végül a forradalom elfajulásához és terrorhoz vezetett. Ennek a kiindulópontja az egyház függetlenségének elvétele volt. XVI. Lajos, az akkori uralkodó, és a Párizsi nép között ez csak rontotta a helyzetet. 1791 június 20-án XVI. Lajos külföldre próbált szökni, de felismerték. A párizsiakat ez nagyon felháborította, viszont a nemzetgyűlésben főleg a monarchia hívei voltak, így a király még trónon maradhatott.

A király elfogása és visszaszállítása Párizsba a porosz és az osztrák uralkodók között nagy felháborodást keltett. A király mozgásszabadságát követelték. A radikális forradalmárok többsége úgy látta, hogy meg kell támadni a fenyegetőket, annak reményében, hogy a forradalmat ki fog terjedni egész Európában. A király is támogatta a háborút, mert remélte, hogy az ellenség vissza fogja állítani a hatalmát, amivel még jobban magára haragította a népet. Amikor az ellenség megközelítette Párizst, a nép a király és a monarchia hívei ellen megszervezte 1792 augusztus 10-én a Tulériák ostromát. A királyi családot börtönbe zárták. Az új igazságügyi miniszter George Danton lett, aki egyben az új kormányvezető is lett. Nem sokkal később, a párizsiak egy börtönbe is betörtek, ahol lemészároltak mintegy 1000 arisztokrata származású rabot, attól félve, hogy kitörnek, és átveszik a hatalmat. 1792 szeptember 20-án a poroszokat és az oroszokat megállították a valmyi ütközetben. Egy nappal később a nemzeti konvent kikiáltotta a köztársaságot.

 

http://LearningApps.org/display?v=pzihnuyyj17

 

A labdaházi eskü

 

A Girondiak(1792)

A Nemzeti Konvent az első olyan törvényhozó testület volt Franciaországban, amit általánosválasztójog alapján választottak. A Polgárok Elektorokat választottak az elektorok meg a képviselőket. A választási gyűléseken, ahol nyilvánosan kellet szavazni csak a köztársaság hívei mertek megjeleni (7-8 millió jogosultból 1 millió). A megválasztott 750 képviselőből 200 mérsékelt köztársaságpárti volt. Ők voltak a Girondiak legalábbis így nevezték őket, mert legtöbben Girond megyében éltek. Legnevesebb vezetőjük Brissot volt. Az amerikai szabadelvű demokráciában hittek  Velük szemben további száz Jakobinus ült a felső sorokon ezért is nevezték őket hegypártiaknak. Ők azt az ideális államot szerették volna amiben az emberek lemondanak érdekeikről a közösség javáért.  A girondiak és a hegypártiak többsége egyaránt középpolgár volt. A képviselők többsége az ún. “mocsárhoz” tartozott aminek a tagjai előbb a girondiak mellet volt viszont egy idő után átmentek a hegypártiakhoz.  Tagjai előbb a girondiak mellett, később egyre inkább a hegypártiak mellett szavaztak. Államfő nem létezett. A kormány tagjai girondiak voltak. Tevékenységük mindenben alárendelődött a Konventnek és az egyre nagyobb  hatalommal bíró bizottságainak. A Konventtel szinte egyrangú tanács maradt továbbra is a párizsi Községtanács, melyet a jakobinusok irányítottak és támogattak a sans-culotte tömegek. (A párizsi kispolgárokat  sans-culotte-oknak, vagyis “térdnadrág-nélküliek”-nek is nevezték, mert az előkelő térdnadrág helyett hosszú nadrágot viseltek.) A Községtanács  követelődzésére a Konvent egyre radikálisabb döntéseket hozott.

http://LearningApps.org/watch?v=p2dbtgit517

Brissot a Girondiak egyik vezetője

 

A Jakobinus diktatúra(1793 június)

A nemzeti konvent volt az első olyan törvényhozó testület, aminek általános választójoga volt. (minden felnőtt férfi szavazhatott) Viszont a választási gyűléseken csak a köztársaság hívei jelentek meg.  750 képviselőn keresztül szavaztak, akikből 200-an mérsékelt köztársasági pártiak voltak (girondiak). Ellenük voltak a jakobinusok, vagyis a radikálisabb párt. Őket hegypártiaknak is nevezték. Robespierre, Danton, és Marat is jakobinusok voltak. Ők a közjót tartották a legfontosabbnak, ezért ők háborúban a diktatúrát és a terrort is szükséges eszköznek tartották. A képviselők között volt egy un. mocsár rész is, melynek a tagjai előbb a girondiak pártján állt, később pedig a jakobinusokén.

A konvent mellett megmaradt a párizsi községtanács is, amit a jakobinusok vezettek, és a Sans-culotte-ok (rövid nadrág nélküliek, szegények) támogattak.

A konvent megszerezte a király feletti ítélkezés jogát, és a közjóra hivatkozva követelték a király kivégzését. A királyt egy szavazattöbbséggel halálra ítélték. 1793. január 21-én kivégezték. Nem sokkal ez után a gyorsított eljárásokkal dolgozó forradalmi bíróságok jöttek létre Danton szervezésével, ahol kivégezték az összes hazaárulással vádolt királypártit. A király kivégzésének következményei lettek: egy koalíció alakult ki az európai nagyhatalmak között Franciaország ellen.

A háború óriási belső zavarokat hozott. A papírpénz elértéktelenedett, és az emberek éheztek. 1793. június 2-án a Sans-Clutte-ok a vezető girlondiak letartóztatását követelték, amit a nemzetőrség és a mocsár tagjai segítségével meg is kaptak. A jakobinusok hatalomra törtek.

1793 nyarára csak 23 megye állt a jakobinusok oldalán. A jakobinusok a helyzetre (éhezés, ellátás) hivatkozóan kiépítettek egy diktatórikus, centralizált államot. A vezető szerv a konvent közjóléti bizottsága lett, aminek az elején Robespierre és Saint-Just állt. Ezen kívül megszabták minden árucikknek a maximális árát, az emigránsok földjeit kis parcellákra osztották és kiárusították. A közös földeket és legelőket felosztották a parasztok és a nincstelenek között. Az ellenségektől elkobzott javakból a szegényeket segélyezték. Kidolgoztak egy új alkotmányt, aminek a bevezetését a háború utánra tették. A honvédelmet új módon szervezte meg: bevezette az általános hadikötelezettséget. Minden erőforrást a hadseregre fordítottak, és meghirdették a terror fokozását.

http://LearningApps.org/display?v=pxodbumm517

 

Robespierre a Jakobinusok vezetője

Napóleon(1792)

Napóleon a kis Korzikáról származott, katonai iskolába járt és már 24 évesen (1792-ben) századossá léptették elő. Mindig is tudta, hogy ő többre képes, így hát folyton építette imiázsát.

Ha háborúzásról esik szó uralkodása előtt két nagy hadjáratot vezetett az észak itáliai hadjáratot amit megnyert és még saját diplomáciai lépéseket is tett, és az egyiptomi hadjáratot ahol szintúgy győz, de célját Anglia elszigetelését nem éri el. Fiatalom már hírnév és dicsőség övezte. Az egyiptomi hadjárat után mikor fülébe jutott hogy valaki államcsínyt akar elkövetni Franciaországban, csapot papot hagyva rohant vissza, és ő maga intézte azt a bizonyos államcsínyt 1799-ben.

Majd másod magával konzuli irányításba kezdett, de nem sokkal később a háromból egy lett. Bár a franciáknak nem volt ínyére az egyeduralom Napóleon addig erősködött míg nem mégis kötélnek álltak. Saját politikai hatalmat, stabil gazdaságot, értékálló pénzt, oktatási rendszert és szervezett közigazgatást hozott létre. Aminek alapja a jogi egyenlőség volt.

A hatalma megtartására sok dolgot talált ki. A véleménynyilvánítást korlátozta, elvette Mária Lujzát, saját rokonait helyezte a leigázott országrészek élére, centralizált, és hogy ne szálljon el minden amit felépített 1804-ben császárra koronázta saját magát és Mária Lujzát császárnévé.

Sok mást is bevezetett, például egy új törvénykönyvet a code civilt, konkordátumot kötött a pápával, új alkotmányt írt, átszervezte a közigazgatást is, és ami nagyon fontos polgári jogegyenlőséget vezetett be (bár természetesen csak férfiaknak).

A gazdaságot is újra fellendítette, merkantilista politikát vezetett be, fejlesztette az infrastruktúrát. Új pénznemet is bevezetett, és ennek irányítására megalkotta a Francia Nemzeti Bankot is.

Uralkodása alatt is sokat háborúzott a legfontosabbakat megtalálod a kislexikonban a Napóleon uralkodása alatt.

Később Anglia megsemmisítésének idejében, szembe került az Oroszokkal. Így ellenük is hadjáratot indított semmi sikerrel. Hamar vissza kellett menekülnie. A seregét pedig ott hagyta. Ezzel mindenki haragját felkeltette. A franciákét a katonák miatt, a külföldiekét a sok hadjárattal. Ezért 1813-ben a többi ország szövetkezik ellene, és nyomásukra 1814-ban Napóleon önként lemond a fia javára. Ekkor Elba szigetére száműzik. A többi ország el akarja venni Franciaország új részeit és vissza akarják hívni a Bourbonokat akik a forradalom előtt uralkkodtak. Ekkor viszont a franciáknak végleg betelik a pohár és vissza hívják Napóleont, aki vissza is jön és elkezdi a “száz napos uralkodását”. Ez úttal a szövetség nem végez fél munkát száműzik Bonapartét Szent Ilona szigetére ahol 1821-ben meg is hal tüdőgyulladásban.

https://learningapps.org/display?v=p0xmyjqun17

Napóleon a lován

Kislexikon

    • Washington: Az amerikai egyesült államok első elnöke. A függetlenségi háború főparancsnoka győztes hadvezére. Szerepet játszott az alkotmány megírásában is.
    • Jefferson: Az egyesült államok harmadik elnöke. Ő írta az alkotmány nagy részét. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és író is volt. Ő alapította a Demokrata-Republikánus Pártot, amibe ő is tartozott, illetve a Virginiai Egyetemet.
    • Franklin: Amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, a villámhárító feltalálója
    • XVI. Lajos: A Francia forradalom idején a király. Akit kivégeznek 1793 Január 21.-én.
    • La Fayette: Liberális gondolkodású francia arisztokrata, katonatiszt, politikus. Az Amerikai függetlenségi háborúban tábornokként harcolt. A francia forradalom alatt jelentős politikai szerepet játszott.
    • Robespierre: A jakobinusok talán leghíresebb alakja. Francia ügyvéd, politikus, forradalmár.
    • Danton: A francia forradalom egyik kimagasló jakobinus alakja.
    • Desmoulins: Ügyvéd, újságíró, a francia forradalom egyik kimagasló jakobinus alakja volt.
    • Madame Roland: Brisott felesége sokak szerint irányította a girondiak egy részét a férjén keresztül.
    • Condorcet: Francia matematikus, a Condorcter módszer kitalálója ami  választási rendszerek gyűjtőneve, bár ennél byonyolultabb.
    • Napóleon: Teljes leírás a napóleon cím alatt.
    • Hajnóczy József: Szintén a magyar Jakobinus szervezet tagja volt, és megölték a vérmezőn.
    • Martinovics Ignác: II. Lipót besúgója volt, de miután Lipót meghalt Ferenc nem kért szolgálataiból így létrehozta a magyar Jakobinus titkos társaságot, majd Ferenc megölette a vérmezőn.
    • Batsányi János: Magyar író, megalapította Kazinczyval az első magyar irodalmi társaságot, I. Ferenc uralkodása alatt.
    •  II. Lipót: Habsburg uralkodó 1790-1792-ig. Modern uralkodó, sajnos hamar elhunyt utódja I. Ferenc
    • I. Ferenc: Habsburg uralkodó 1792-1835 között  régi abszolutizmus párti igazi csapás II. Lipót után.

1775–83 Az amerikai függetlenségi háború

  • 1756-63 7 éves háború
  • 1773 Bostoni teadélután
  • 1774 Philadelphiai ellenállás
  • 1775 Nyílt harcok
  • 1776 Függetlenségi nyilatkozat, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte
  • 1777 Saratogia
  • 1781 Amerika első győzelme
  • 1783 Párizsi és Versasillesi béke
  • 1787 Amerika alkotmánya

1789-1815  A francia forradalom

  • 1788 augusztus Rendi gyűlés összehívása
  • 1789 május 5 A rendi gyűlés összeül
  • 1789 június 20 Labdaházi eskü
  • 1789 július 11 Necker elbocsátása
  • 1789 július 14 Bastille “ostroma”
  • 1789 augusztus 26 Emberi és Polgári jogok nyilatkozata
  • 1791 Francia alkotmány kiadása
  • 1791 július 17 Mars mezei vérengzés
  • 1791 júliustól ALKOTMÁNYOS MONARCHIA
  • 1792-1815 Osztrák Francia háború
  • 1792 augusztus 10 A Tüilériák kertjének megtámadása
  • 1792 szeptember 20 Valmy győzelem
  • 1792 szeptember 21 Nemzeti konvent KÖZTÁRSASÁG

1793–1794 A jakobinus diktatúra

  • 1793 január 21 16. Lajos kivégzése
  • 1793 június 2 Girondisták kivégzése
  • 1793 június 2-től jakobinus teljes hatalom
  • 1793 háborúk
  • 1794 július 27 Robespierre és San Just kivégzéses
  • A kettő között 1795-1803

Új mérsékelt köztársaság

  • 1797 sikerek a háborúban és hódítás

1804–1814/15 Napóleon császársága

  • 1799 államcsínnyel átveszi a vezetést
  • 1800 Marengó (győz a Habsburgok ellen)
  • 1804 Császárrá koronázza magát
  • 1805 Austerlitz (oroszok és osztrákok ellen)
  • 1812 Borogyínó ( veszít az Oroszok ellen)
  • 1813 Lipcse (döntő vereség)
  • 1814 Napóleon lemond és Elbára száműzik
  • 1815 Waterloo (elképesztő vereség)
  • 1815 a becsi kongresszus befejeződése
  • 1821 Bonaparte meghal

Utána:

  • 1814-1830 18. Lajos a trónon
  • 1815 Szent Szövetség

A Francia Forradalom hatása a Habsburg birodalomra

  • 1780-1790 2. József
  • 1790 II. József visszavonja rendeleteit, országgyűlés, X. tc.
  • 1790-1792 2. Lipót
  • 1792-1835 1. Ferenc
  • 1795 a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése
  • 1809 Győri futás
  • 1811 országgyűlés az abszolutizmus miatt

 

 

Ha többet szeretnél tudni

Készült film Napóleon és magáról a francia forradalomról is. Sokat segítenek, érdemes megnézni.  Ezek fent vannak online.

Ami nekünk még sokat segít az a zanza tv videói, itt van az amelyik a forradalomról szól.: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/francia-forradalom-es-napoleon

Talán egy kicsit tömör elsőre de meg lehet érteni, ez akkor jó ha nem veszitek a forradalmat részletesen.

A következő egy történeti blog linkje azon belül is a francia forradalmas bejegyzés: http://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/07/14/eppen_225_eve_kezdodott_a_nagy_francia_forradalom

Ha te is épp a suliban tanulod ezt lehet hogy kellenek majd projectek. Nekünk legalábbis kellett. Itt vannak a mieink, persze csak példának!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss